Rendszeres olvasók

2012. május 1., kedd

Kapros dübbencs

Töltött káposzta és kapros dübbencs.

A dédnagyanyámnak hét gyermeke, rengeteg unokája és dédunokája volt. Mindig fel volt készülve rá, hogy bármikor betoppanhat valaki, akit jól kellett lakatni. Két nagyon kiadós ételre mindig biztosan lehetett számítani. Töltött káposztára és kapros dübbencsre. Imádtuk.
A dübbencset én nem tudom olyan jól elkészíteni, de a gyerekeim szerint ez a legfinomabb sós sütemény.


Kapros dübbencs





















Hozzávalók:

Csak hozzávetőleges mennyiségeket tudok megadni, mert ahányan vagyunk a családban, annyiféleképpen készítjük.

2 szem főtt krumpli jól összetörve (10-15 dkg)
1/2 liszt
15dkg margarin
2 sárgája
2 nagy  csipet só (vagy ízlés szerint)
1,5 dl tejben megfuttatott élesztő (3-4 dkg)
1 sárgája a kenéshez

1.   1 kiskanál cukrot dobok a tejbe, meglangyosítom, belemorzsolom az élesztőt, és hagyom felfutni.

2.   A lisztbe beleszórom a sót, elmorzsolom 5 -6 dkg margarinnal, a krumplival, majd összegyúrom a sárgájával és a felfuttatott élesztővel. Jól kidolgozom a tésztát. Nem kell nagyon lágynak lennie. (De azért kemény se legyen. Langyos tejjel lehet lágyítani, liszt hozzáadásával keményíteni.)

3.   Langyos helyen megkelesztjük.
Én a dagasztást és a kelesztést a kenyérsütőgép dagasztó programjával szoktam csinálni.

4.   Amíg a tészta megkel, egy nagyon nagy csokor kaprot megmosok és apróra vágok.

5.   Kelesztés után a tésztát a finoman átgyúrjuk, és téglalap alakúra nyújtjuk, mintha darázsfészket csinálnánk. Kb.1-1 1/2 cm vastagra.

6. A maradék margarint kissé megolvasztom, és a nagyon lágy margarinnal mindenhol bekenem a tésztát, és egyenletesen rászórom az apróra vágott kaprot, majd feltekerem.
 A feltekert tésztát kb. 4-5 cm-es darabokra vágjuk, és tepsire tesszük, de nem úgy mint a darázsfészket, vagyis nem a vágott felületre fektetjük, hanem függőlegesen állítjuk a tepsibe, és tojássárgával megkenjük, kb. 160-180°C-on megsütjük. Úgy 30 perc alatt készre sül.
Sütés közben a tekercsek kicsit eldőlnek, de az nem baj. 

Tartalmas levesek után, például gulyás leves, vagy palócleves után remek második fogás. A nagyanyám szüretkor is sütötte, nagyon jó volt a szőlővel együtt enni.



1 megjegyzés:

  1. Milyen érdekes még a neve is, még a leves mellé (hozzá)is el tudom képzelni :)

    VálaszTörlés